A DNS szolgáltatás bemutatása
A mai bejegyzésben a domain name system szolgáltatást mutatjuk be kicsit alaposabban, ha esetleg kérdésed volt, vagy nem volt tiszta valami ezzel a – kicsit talán ködös – dologgal kapcsolatban, reméljük most megkapod a választ, ha mégsem kérdezz bátran!
Mi az a DNS, avagy Domain Name System?
Minden szerver, számítógép, hálózati eszköz rendelkezik egy egyedi IP címmel. Ezeket a számsorokat megjegyezni elég kellemetlen lenne, de szerencsére itt van nekünk a DNS, ami könnyen megjegyezhető címeket varázsol helyettük. Az internet hőskorában a címek egy HOSTS fileban elfértek, melyben tételesen minden IP-hez megtalálható volt egy megjegyezhető név. Ez a rendszer nem volt sokáig fenntartható, hamar szükségessé vált egy új rendszer kialakítása. Ez a rendszer lett a DNS, amelyben az eszközök egyedi IP címeket (és mellé megjegyezhető nevet) kapnak, amik egyedien meghatározzák az eszközöket. Erre használták eddig az IPv4 címzést, amellyel kb. 4,3milliárd cím osztható ki; és ez az aminek lecserélése folyamatban van IPv6-ra, amellyel jóval több cím adható ki: pontosan 3.4 x 1038 darab.
Szóval a DNS, vagyis Domain Name System, fordítja le a nehezen megjegyezhető ip-címeket betűkből álló domain nevekre. Gyakran használják a DNS-re az internet “telefonkönyve” hasonlatot, mivel ez kapcsolja össze az IP címeket megjegyezhető nevekkel.
Hogy működik a DNS név feloldás (dns resolver)?
Tegyük fel hogy meg akarom nyitni a nextserver.hu-t. Először küldök egy kérést a caching, vagy látó névszerveremnek (ez legtöbbször a saját internet szolgáltatómnál van)[1]. Ő megkérdezi a gyökér (.) névszervert [2], akinek fogalma nincs, hogy mi ennek a domainnek az IP címe, azt viszont tudja, hogy hol vannak a .hu domainek, így elküld a .hu autoritatív névszerverhez[3], aki már tudni fogja hogy melyik névszerver felel a nextserver.hu címért[4->5]. Most már tudjuk, hogy a domaint az ns1.nextserver.hu névszervertől kell megkérdezni, ezt az információt a caching névszerverünk egy TTL időkorlátig el is tárolja, hogy legközelebb ne kelljen ezt az utat bejárni[5]. Az ns1.nextserver.hu pedig mivel tárolja a DNS zónában a szükséges adatokat, tudni fogja, hogy pontosan melyik IP-től[6] (azaz szervertől) kell kérdezni, így választ kapunk – betöltődik a weboldal.
Magyar domain és DNS sajátosságok
Magyarországon a .hu domain nevek regisztrációjához (vagy átregisztrációjához) szükséges,
hogy bizonyos feltételeknek megfeleljen a domainhez kapcsolódó DNS.
A következő elvárásoknak kell megfelelni:
- ISZT álltal előírt műszaki elvárások (szabályok itt)
- Más hálozaton lévő name serverek
- Helyesen beállított DNS rekordok
- postmaster@ e-mail cim a domainhez
Összehasonlítási alapként: .com, és egyéb TLD esetén még nameservernek sem kell a domain mögött lennie, hogy a bejegyzés megtörténhessen, továbbá gyakorlatilag bárki beregisztrálhat akárki nevére domaint (ami természetesen nem ajánlott).
Habár nem feltétlenül csak magyar sajátosság, de mindenképp egyedi, hogy lehetőség van ékezetes domainek regisztrációjára, például ehhezértünk.hu = xn--ehhezrtnk-f4a5s.hu. Bármelyik domaint a böngészőbe írva bejön az oldal. Ékezetes domain nevekről részletesebben az ISZT oldalán lehet olvasni.
DNS rekordok
Minden domainhez tartozik a saját névszerverén egy zónafájl, amelyben megtalálhatóak a kapcsolódó DNS rekordok. A teljesség igénye nélkül álljanak itt a legfontosabbak:
SOA – State Of Authority
A domain paramétereit (kontakt e-mail, a zóna sorszáma, stb.) tartalmazza. Pár adat a secondary nameservernek szól, pl. a retry time és expire (azaz mennyi idő után szedje le újra a zónát, vagy próbálja, ha nem sikerült volna elérnie).
NS – Name Server
Ez a rekord írja le, hogy az adott zóna file melyik nameserverekben tárolódik. Ajánlott legalább 2, földrajzilag különböző nameservert üzemeltetni (primary és secondary), hogy redundáns legyen a rendszer. Több nameserver tovább növeli a biztonságot.
A – Address
Ez a rekord írja le, hogy a domain névhez kapcsolódó kérések melyik IP-re továbbítódjanak. Ergo ezen az címen kell lennie a weboldal tartalmának.
CNAME – Canonical NAME
A CNAME rekorddal egy hostnak speciális nevet adhatunk. Leggyakoribb felhasználása pl. egy szolgáltatás jelölése (www, ftp, mail, stb.)
MX – Mail eXchange
A levelezésért felelős rekord, amely meghatározza, hogy az adott domainhez kapcsolódó levelek merre keressék a címzett e-mail fiókot.
TXT – Text
Kiegészítő rekord, amellyel extra információkat adhatunk a DNS rekordhoz, pl. Google Appson – ezzel (is) lehet bizonyítani a domain tulajdonjogát.
Idegen kifejezések listája, amik a bejegyzésben elhangzottak
TLD: Top Level Domain, azaz legfelsőbb szintű domain, pl .com, .net, .org
ccTLD:country code Top Level Domain, azaz ország szintű domain név, pl. .de, .hu. .sk, etc
second-level domain: második szintű közdomain, pl. valami.ingatlan.hu, valami.sex.hu
IP: internet protocol
Transfer: domain/tárhely költöztetés, szerverek, vagy akár regisztrátorok között
Cache – gyorsítótár: az adott információt megőrzi az eszköz egy adott ideig, hogy ne kelljen újra lekérdeznie, ezzel erőforrást spórol meg
TTL – Time To Live
Szorosan kapcsolódik a DNS bejegyzéshez, ugyanis minden rekord rendelkezik egy TTL értékkel is, amely azt határozza meg, hogy az adott rekord hány másodpercig érvényes, azaz eddig fog tárolodni a routerek/számítógépek gyorsítótárában
Primary/secondary nameserver: elsődleges és másodlagos névszerver
Miről olvashatsz itt?
Domain és webhosting piaccal kapcsolatos dolgokról, a Rackhost Zrt. napjairól, aktuális, vagy éppen kevésbé aktuális domain ügyletekről.
Ide írhatsz nekünk e-mailt: info@nextserver.hu
